Üdvözletem!
Nos, én nem vagyok nagy "blogos", ha lehet így mondani, ám most kedvet kaptam ehhez. Elsősorban szeretnék tanácsot adni a hasonló helyzetű embereknek és persze remélem én is kapok majd néhány, még számomra ismeretlen tanácsot, módszert a szorongásos állapot enyhítésére, megszüntetésére.
Remélem nem baj, ha nem mutatkozok be teljes névvel. Viktor vagyok, 20 éves és már lassan két éve szenvedek pánikbetegségben. El is mesélném az én történetem.
2008.február 17. vasárnap. Másnaposan indult a reggelem -nem is tagadom- előző éjjel elég "izmosan" berugtam a barátaimmal. A másnaposság délutánra megszűnt, tök jól éreztem magam. Mint minden vasárnap délután, tanultam, majd este készültem fürödni. Kiengedtem a vizet és amint elkezdtem a tisztálkodást, hirtelen furcsán éreztem magam. Igazából ezt az élményt nem lehet leírni szavakkal, talán csak annyit tudok mondani, hogy valóságtalannak tűnt minden. Ezután elkezdtem remegni, szédültem és nehezen kaptam levegőt. Szóltam Édesanyámnak, hogy hívja az ügyeletet, mert rosszúl vagyok.
Már a sírógörcs is elkapott, amikor a halálfélelemtől reszketve vártam az ügyeletest. Amikor megérkezett az orvos kicsit megkönnyebbűltem, ám fel ment a pumpa bennem, mikor az első megállapítása az volt, hogy drogozok (Bevallom, voltak idők, mikor füveztem, de nem rendszeresen, tehát hébe-hóba). Ez után az orvos azonnal mentőt hívott, ami mire kiért már jobban voltam.
A kórházban lebaszott (bocsánat a kifejezésért) a főorvos, hogy én minek mentem be. Mondtam neki, hogy a mentő hozott, már bocsánat. Éjszakára bent kellett maradnom és csináltak egy teljes kivizsgálást, persze ezalatt a főorvos arra hivatkozott, hogy a forró fürdőtől felment a vérnyomásom és ezért lettem rosszúl (ha-ha-ha). Másnap reggelre kész volt minden kivizsgálás és megállapították, hogy iskola allergiám van (király! én akkor már nem voltam tanköteles). Ezek után a háziorvosomhoz fordultam, aki 0,25-ös frontint írt fel, amit kb. 2 hónapig szedtem.
Teltek-múltak a napok, a hetek, a hónapok és már egy év is eltelt, hogy csak enyhe szorongással küszködtem, amit nyugtató teával és alkohol fogyasztással orvosoltam. Ezek hatásos módszerek, bár az utóbbi nem jó hosszú távon éppen ezért nem is ajánlom!
2009.augusztus 17. hétfő. Ekkor kezdődött el a minden napos, elviselhetetlen szorongás, amit már a gyógytea sem csillapított, az alkohol pedig csak fokozta ezt az állapotot. Elmentem az orvoshoz és ismét frontint kaptam és concort. Később visszamentem a dokihoz azzal a panasszal, hogy fáj a mellkasom. Kaptam beutlót ekg vizsgálatra. Ezen a napon egy újabb pánik epizód áldozata lettem, csak ez a roham már sokkal intenzívebben jelentkezett, mint a tavaji: Émelygés, remegés, izzadás, légszom, szájszárasság, zsibbadás a testem minden részén, a valóságtól való elszakadás és olyan halál félelm amikor az ember már biztos benne, hogy vége az életének. Ezt követő napon mentem az ekg vizsgálatra és kiderűlt, hogy a szívemnek semmi baja és kaptam beutalót a psziciátriára. A pszichiátrián közölték velem, hogy teljesen rossz gyógyszereket szedek. Kaptam antidepresszívumot és nyugtatót. Jelenleg az antidepresszáns mellékhatásaival küszködöm, de ez csak a terápia kezdetén alakul ki.
Üdv!
